Az 1885. június 1-én átadott Párkánynána (Stúrovo)- Csata (Cata) vasútvonalhoz, melyet az OMÁV (Cs. kir. szab. Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) épített csatlakozott az 1886. szeptember 24-én forgalomba helyezett
MÁV hév (Magyar Államvasutak helyiérdekű vasút) Csata (Cata)-Ipolyság (Sahy) közötti vasúti szakasza. Ezt követően épült meg és került forgalomba 1891. augusztus 5-én az Ipolyság (Sahy) és Balassagyarmat közötti helyi érdekű vasútvonal.
Ipolyságról (Sahy) Zólyom (Zvolen) felé az első helyi érdekű vasúti szakaszt Korponáig (Krupina) 1899. április 7-én helyezték forgalom alá. A Korpona (Krupina)- Zólyom (Zvolen) szakaszt már Csehszlovákia építette meg, és 1925. január 16-án helyezte forgalom alá.
Az I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés 1920. június 4-ét követő aláírásának folytán az új Csehszlovákiát és Magyarországot elválasztó határ Ipolyság (Sahy) és Hont között került meghúzásra, és ezzel Ipolyság (Sahy) fordító állomássá vált, úgyszintén a hazai
Drégelypalánk állomás. (Hont csak megálló volt). Majd a II. világháborút megelőző 1938. november 2-án megszületett I. Bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz került a Felvidék egy része, és vele együtt az ipolysági vasútvonalak is,
viszont az Ipolyság (Sahy)-Zólyom (Zvolen) vasútvonalból csak az Egeg-Szalatnya (Hokovce-Slatina, ma csak Slatina) szakasz. A II. világháborút követően visszaállt a Trianoni békeszerződésben megállapított határvonal, és ezzel ismét megszűnt a vasúti forgalom
az Ipolyság (Sahy) és Drégelypalánk közötti vasútvonalon, és a vasúti pálya ezen a szakaszon felszedére is került. Jelenleg a személyszállítás szünetel az Ipolyság (Sahy) és Zólyom (Zvolen) közötti vasútvonalon, korábban idény jelleggel
közlekedett pár "fürdősvonat" Ipolyságról (Sahy) Gyügyre (Dudince), de ez is megszünt. A vasútvonalon ritkán teherfogalom, illetve külön vonatok közlekednek.
Maga a híd esztétikailag szép állapotban van, valószínűleg nemrég újították fel. A szerkezeti érdekessége a rácsozásában rejlik. Az alsópályás szegecskötésú párhuzamos övű felső szélrács és keresztkötéssel ellátott hídszerkezet oszlopos rácsozású,
viszont a ferde rácsrudak a főtartó felső övlemezének a csomópontjából kiindulva nem a következő rácsoszlopnak a főtartó alsó övében található csomópontjába csatlakoznak be, hanem az azt követőbe, azaz a következő rácsoszlopot középen metszik a ferde rácsrudak.
Ilyen rácskialakítású vasúti hídszerkezettel Magyarországon nem találkozni. De a híd másik érdekessége, hogy 1891-ben Pozsonyban a Duna folyó felett megépített első közúti híd, mely a Ferenc József nevet kapta, mellette rá egy évre épült meg az első vasúti híd is, és az egyik
éppen maradt kéttámaszú hídeleme (összesen 4 ilyen 74,52 m támaszkozű elemből állt, melyhez középen egy 90,64 m támaszközű parabolikus övű hídszerkezet kapcsolódott), melyet a II. világháborút követően szállítottak ide az Ipolyhoz.
A Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonalon Ferencváros és Kelenföld állomások között található Langer-tartós merevítő gerendás kétvágányú szegecskötésű acél ívhíd 1949. szeptember 16-án került forgalomba helyezésre. A híd nyílása 65,34 m, a pálya a felszerkezeten ágyazatátvezetésű, és különlegessége, hogy ívben került rajta átvezetésre. Hazánkban Langer-tartós vasúti hídszerkezet, melyen két vágány került átvezetésre egyedüliként csak ez található meg. Az ilyen szerkezetű vasúti híd is csak további 4 található meg hazánkban, az elsőként, és egyedüliként megtalálható vasbeton szerkezetű a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág felett Dunaharasztinál, további két egyvágányú acélszerkezetű található még a Keleti-főcsatorna felett Tiszalöknél és Balmazújvárosnál, valamint utolsóként épült meg Miskolcon egy ilyen hídszerkezet a diósgyőri vasútvonalon.
A Gyermekvasúton (volt Úttörővasút) Budapesten a Nagykovácsi út feletti átvezetésre egy kétcsuklós vasbeton ívhíd került beépítésre, és forgalomba helyezésre 1950-ben. A szerkezet különlegessége, hogy kétcsuklós kialakítású. A csuklók egyszerű kialakításúak, az ívszerkezet ezeken a helyeken elvékonyodik, és az alappal való kapcsolathoz a csuklópontban egymást keresztező betonacélokat, úgynevezett X vasakat helyeztek el. Maga az áthidaló szerkezet két vasbeton ívgerendából áll, amelyre a pályaszerkezet oszlopokkal támaszkodik fel, és a pálya ágyazatátvezetésű a hídszerkezeten. Ilyen szerkezeti megoldású vasúti híd hazánkban máshol nem található.
