(szerzői változat, módosítva)
A Berettyó a Sebes-Körös jobb parti mellékágaként Romániából lép be hazánkba, és Szeghalomnál fejezi be útját, 3 vasútvonalat keresztezve. Ebből a legforgalmasabb szerkezet Berettyóújfalunál található a 101-es számú Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonalon.
Berettyó-híd, Pocsaj
A háromnyílású szegecselt hídszerkezetet 1910. november 23-án helyezték forgalomba. A középső 35,00 m nyílású szerkezet a II. világháborúban felrobbantották, és helyére 1951-ben került végleges szerkezet az újjáépítés során. A mederhídhoz két oldalról egy-egy 20,00 m nyílású ártéri szerkezet kapcsolódik.
Berettyó-híd, Szeghalom (frissítve)
A híd a Szeghalom-Vésztő között a 127-128-as számú vasútvonalon található. A 24,60 m nyílású mederhídhoz a folyó jobb partja felől 15,00+14,80 m nyílású, míg a bal partja felöl egy 14,65 m nyílású ártéri szerkezet kapcsolódik. Az eredetileg 1891. július 29-én átadott meder feletti szerkezetet annak avultsága miatt kicserélték, és
az új kéttámaszú, gerinclemezes, szegecselt szerkezet beépítését követően 1959.01.04-én helyezték ismét forgalom alá. Az ártér felett továbbra is az 1891-ben épült felszerkezetek biztosítják a vasúti forgalom folyó feletti átvezetését.
Berettyó-híd, Berettyóújfalu
Az első hidat itt 1857-ben építették, a folyó szabályozásánál. Az építéskor alábecsült várható maximális vízmagasság, és a hídnál lévő éles folyókanyarulatnál keletkezett örvénylések folyamatosan veszélyeztették a három, majd 1894-től már ötpilléres hídszerkezetet.
Ezért 1927-ben építették meg a jelenleg is álló háromnyílású vasszerkezetet, aminél a II. világháborúban csak a 25 m-es támaszközű ártéri rácsos híd sérült meg, amit 1955-ben állítottak véglegesen helyre. A mederhíd 53 m támaszközű, és szegecselt vasszerkezetű, amihez egy 25, és egy 16 m-es ártéri híd kapcsolódik.
A Tisza bal parti mellékfolyóján a Krasznán 2 vasúti híd található ebből a legérdekesebb a Tiborszállásnál található híd.
Kraszna-híd, Tiborszállás
Itt először 1905-ben építettek a folyó felett hidat, amit 1944-ben a falazatokkal együtt felrobbantottak. A vasúti forgalom helyreállítására 1946-ban egy ideiglenes provizórium épült. A végleges újjáépítéshez az 1908-ban épült, a II. világháborúban felrobbantott bajai Duna-híd VII.
nyílását használták fel, a súlyosan rongálódott VI. nyílás anyagának felhasználásával, és 1958 őszén helyezték forgalomba. Az 51,40 méter támaszközű szegecselt kötésű hídszerkezet a Mátészalka-Tiborszállás közötti 115-ös számú vasútvonalon található.
Kraszna-híd, Kocsord
A ma is álló 49,00 m nyílású rácsos szegecselt felszerkezetet 1947. augusztus 30-án helyezték forgalom alá a Nyíregyháza-Zajta közötti 113-as számú, és a Mátészalka-Csenger közötti 114-es számú vasútvonalon, a korábban a vasútvonal építésekor, 1908-ban átadott csonkaszegmens alakú, rácsos acélhíd helyére, melyet az 1944-ben felrobbantottak.
A Szamoson Románia felől hazánkba belépő Tisza bal parti mellékfolyóján egy vasúti híd található.
Szamos-híd, Tunyogmatolcs
Itt először 1925-ben épült híd. Az új államhatárak miatt a Szatmárnémetihez tartozó fehérgyarmati szárnyvonal a zajtai határ miatt már nem kapcsolódott be az országos hálózatba. Ezért Fehérgyarmat és Kocsord között új vasútvonal épült,
a Szamos felett átívelő vegyes forgalmú közúti és vasúti híddal. A visszavonuló német csapatok 1944 őszén a Tunyogmatolcs felöli három medernyílásból két nagy nyílást felrobbantottak, a három ártéri szerkezet éppen maradt. A megmaradt egy medernyílást behúzták középre, míg a hiányzó részek áthidalását
1946-ban fejezték be, és helyezték a hidat ismét forgalomba. Az 1976-os próbaterhelések a középső régi szerkezet halaszthatatlan cserélésére mutatott rá. A közúti forgalmat 1982-ben szüntették meg a folyás irányba 1,2 km-re épült új közúti híd átadásával. A híd újjáépítését hátráltatta, hogy a vasútvonal
fejlesztési tilalom alatt állt, de mivel a vasútvonalon a híd teherbírása jelentette a legnagyobb problémát, mindenképpen szükséges volt egy új híd építésére.
Így a folyásirányba a régi hídtól 12,5 méter tengelyeltolással 1986 november 4-én forgalomnak átadott négy, egyenként 46 méter támaszközű hegesztett acélszerkezetű új híd épült meg. A régi hídnak jelenleg a pillérei találhatóak már meg.
(Felhasznált irodalom: Vasúti Hidak a Debreceni Igazgatóság Területén, Szerk.: Karácsony Tamás. A frissítés a Vasúti Hidak a Szegedi Igazgatóság területén című kiadvány alapján)