Megjelent publikációim

Indóház Vasúti Magazin I/6. Vasúti műtárgyak Magyarországon, 3. rész


(szerzői változat)

Ebben és a következő részben a Tiszába közvetlen, vagy közvetve befolyó jobb parti mellékfolyóknak a híd állománya kerül bemutatásra. A Hernád folyó Szlovákia felől lép be hazánkban, és két vasútvonalat keresztez.

Hernád-híd, Hidasnémeti
Az első műtárgy Hidasnémetinél a Szerencs-Hidasnémeti közötti 98-as számú vasútvonalon található. Itt először 1909-ben épült a híd. A II. világháborús cselekmények következtében a Szerencs felöli hídfőt, és mindhárom nyílást felrobbantották. A hidat 1947-ben a megsérült szerkezet felhasználásával eredeti állapotban helyreállították. A híd csak korlátozott üzemeltetésre volt alkalmas, mert a felrobbantás következtében helyre nem állított görbüléseket szenvedett, ezért 1966-ban új vasszerkezetek kerültek beépítésre. A december 10-én forgalomba helyezett új háromnyílású hídszerkezet két ártéri nyílásból, amik 19,82 és 19,77 m hosszúak, és egy 39,88 m-es medernyílásból állnak.

Hernád-híd, Hernádnémeti
A hernádnémetii Hernád-híd a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely közötti 80-as számú vasútvonalon található. A két vágánynak külön épült 1-1 két nyílású rácsos acélhíd, amelyeknek támaszközei 51,84 m + 56,16 m hosszúak. A bal vágányt 1960. november 22.-én, míg a jobb vágányt 1961. április 25.-én helyezték forgalomba.

A Tarna folyó a Zagyva bal oldali mellékfolyója, Nógrád megye keleti szélén ered. A folyón három helyen, Kápolna alatt a 84-es számú vasútvonalon, Kálnál a 80-as számú vasútvonalon, és Jászdózsánál a 86-os számú vasútvonalon található hídszerkezet. Ebből a jászdózsai híd kerül bemutatásra.

Tarna-híd, Jászdózsa
A szerkezet a 86-os számú Szolnok-Vámosgyörk közötti vasútvonalon található. Itt 1909-ben épült az első híd, amit veszélyeztettek az árvizek Először 1963-ban érte el a Tarna vize a hídszerkezetet. Ezért 1978-ban épült nyomvonal korrekcióval új híd, ami valójában egy vándorhíd, mert 1937-ben épült fel az apavárai Hortobágy folyó felett a Szolnok-Debrecen vasútvonalon. A 40 méteres nyílású szerkezetet 1969-ben kellett elbontani, mert a vasútvonal villamosításakor nem volt biztosítható az alacsony kapuzat miatt a szükséges munkavezeték magasság. Ezért oda új szerkezetet építettek, és az elbontott híd került át Jászdózsára.

A Zagyva folyó a Karancs-Medves hegység déli lejtőjén körülbelül 500 m magasan ered, és a Tisza jobb parti mellékfolyójaként nyolc helyen keresztezi a vasútvonalakat. A hidak kis mérete, és a felső részen a patakjellemzők miatt csak a Hatvan alatti négy szerkezet kerül bemutatásra. Ezért csak megemlítem, hogy a folyó mentén Nemtinél a 84-es számú vasútvonalon, majd tovább haladva még Bátonyterenyénél és Jobbágyi alatt a 81-es számú vasútvonalon, valamint a kétvágányú 80-as számú vasútvonalon Hatvannál vágányonként 1-1 hídszerkezet található.

Zagyva-híd, Boldog
A híd a 82-es számú Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalon található a 38-as szelvényben. A 40 m támaszközű rácsos szerkezetet 1953-ban építették.

Zagyva-híd, Jászberény
A híd Jászberénynél a 82-es számú Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalon található. A kétnyílású 21-21 m támaszközű, hídszerkezet 1965-ben épült.

Zagyva-híd, Szászberek
A középső rácsos szerkezetű mederhid 1928-ban épült, és támaszköze 23,76 m, míg a két szélső 11,98 m támaszközű ártéri nyílás 1954-ben épült a 86-os számú Szolnok-Újszász-Vámosgyörk közötti vasútvonalon.

Zagyva-híd, Szolnok
A Zagyva felett a legnagyobb és egyben a legforgalmasabb híd Szolnoknál épült, ami az egyik fő láncszeme Kelet-Magyarország legfontosabb vasúti összeköttetésének Szolnok-Szajol között a 100-120-130-as vasútvonalakon. A jelenlegi híd helyén egy kétvágányú szerkezet állt, melyet 1944-ben megsemmisítettek. Ezért 1947. szeptember 15-én forgalomba helyezett 61,60 m nyílású új híd került megépítésre. A próbaterhelést 2 db. 424-es sorozatú gőzmozdonnyal és 2 db 28,5 tonna tömegű Kz sorozatú teherkocsival végezték el.


(Felhasznált irodalom: Vasúti hidak a Miskolci Igazgatóság területén. (Szerk.: Karácsony Tamás) * MÁV Rt. Vezérigazgatóság hídtervtára.)


Minden jog fentartva © Pulisch József, szerző

VISSZA