(internetes átszerkesztett változat)
Tavaly Kelet-Magyarország hídjait mutattuk be az olvasóknak, így most két rész erejéig a Dunántúl folyóit vesszük sorra. Elsőként a Rába és a Zala felett található hidakról nyerhetünk betekintést a cikk révén.
A Rába folyó hazánk területére Szenttgotthárdnál lép be, majd 6 helyen keresztezve a vasútvonalakat Győrnél a Mosoni-Dunában fejezi be útját.
Rába-híd, Körmend
A 22-es számú vasútvonalon Körmend és Nádasd mh. között található a Rábán 4 db provizórium, ami a meder felett egy közbenső cölöpjárommal van alátámasztva, így hossza 20,50+27,80 m. Míg a folyó jobb partja felől két ártéri szerkezet kapcsolódik 13,20+10,70 m hosszban.
Rába-híd, Püspökmolnári
Püspökmolnári és Vasvár között a 17-es számú vasútvonalon található 50 m nyílású rácsos acélszerkezetű mederhíd 1964-ban épült a Rába felett, és a folyó két partjáról egy-egy 20 m nyílású ártéri gerinclemezes szerkezet kapcsolódik hozzá. Itt jegyzem meg, hogy ettől nem messze augusztus második felében került beépítésre egy új 52 m
támaszközű rácsos Rába ártéri felszerkezet a régi 5 nyílású betonhíd helyére.
Rába-híd, Sárvár
Ostffyasszonyfa és Sárvár között a 20-as számú vasútvonalon található három nyílású rácsos 550 t-ás acélhíd 1993-ban épült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja.
Rába-híd, Rábaszentandrás
A 14-es számú Pápa-Csorna vasútvonalon Rábahíd mh.-nél található Rába áthidalás tanulmányozásánál érdekes történettel találkozhatunk. A II. világháborút követően az ideiglenes - most 60 éves - szerkezet beépítése nem azért vált szükségessé,
mert a régi szerkezet felrobbantás következtében megsemmisült, hanem egy baleset folytán rongálódott meg az 50 m-es középső mederszerkezet. Ugyan is 1945. január 11-ről 12-re hajló éjjel Pápáról Csorna felé tartó vonat két forgózsámolyos
kocsiján két német kanalaskotrót szállítottak, amiknek a kezelőbódéjuk teteje 5,02 m-re voltak a sínkorona felett, miközben a szegmens alakú híd középső, magas kereteiben 4,80 m-re a sínkorona felett keresztkötések és szélrácsok voltak.
A vonat áthaladásakor a bódék megakadtak a felső keresztkötésekben, a vonat a kocsikat kihúzta a kotrók alól, így a rakomány a hídra esett. Az egyensúlyukat vesztett kotrók oldalra dőltek, és szétszakították a híd főtartóit, és a vasszerkezet a kotrókkal együtt a Rábába zuhant.
A vonatszemélyzet a balesetet csak Szany-Rábaszentandrásra érkezve vette észre. A harci cselekmények miatt a front áthaladásáig nem volt mód a roncsok kiemelésére, és a híd helyreállítására. A háború után a hidat ideiglenes áthidalószerkezettel állították helyre.
A Kohn híd még mellékvonali terhelésre is csak 27 m-ig felel meg eredeti formájában, ezért az 50 m-es nyílást két részre osztották egy közbülső cölöpjárom beépítésével, és egy 33 m-es, az eredetitől eltérően ahol a rúderők megkívánták, külön erősítést kapott Kohn hidat szereltek be,
a másik 18 m-es eredeti formájú Kohn híd mellé. A mederhidakhoz mindkét oldalról egy-egy 20 m nyílású ártéri szerkezet kapcsolódik. Az ideiglenesen helyreállított hidakon a vasúti forgalom 1946. október 18-án indulhatott meg, és napjainkban is biztosítják a vasúti kapcsolatot a Rába folyó felet,
igaz már csak 10 km/h-ás sebességkorlátozás mellett.
Rába-híd, Győr (GySEV)
A Győri GySEV Rába-híd a 8-as számú vasútvonalon található. Az 1984-ben épült meder feletti 50 m fesztávú rácsos acélhídhoz a bal partról egy többtámaszú háromnyílású, míg a jobb part felől egy kéttámaszú hegesztett alsópályás híd kapcsolódik, melynek fesztávai egyenként 22 m-esek. A híd egyik érdekessége,
hogy a felsővezeték a felső szélrácsokba van "beleépítve" azaz a munkavezeték ez alatt, míg a hossztartó sodrony ez felett vezet át a hídon, és a rácsok között találhatóak a függesztők.
A híd jelenleg mázolás alatt van.
Rába-híd, Győr
Az 1-es számú vasútvonalon Győr és Abda között található az 1965-ben épült Rába-híd. Vágányonként külön-külön felszerkezetet építettek, mely egy 62,50 m támaszközű rácsos alsópályás mederszerkezetből, és a jobb part felől egy, míg a bal part felől három egyenként 28,93 m
támaszközű gerinclemezes alsópályás hídból állnak össze.
A Zala folyó az Őrségben ered, és a Balatonban fejezi be útját, közben 6 helyen keresztezve vasútvonalakat.
Zala-híd, Nagyrákos
Közép-Európa leghosszabb feszített vasbeton felszerkezetű vasúti hídja a Nagyrákosi völgyhíd a 25-ös számú vasútvonalon egyben Zala folyó felett is átvezet. Az 1400 m hosszú völgyhíd három különálló részre bontható. Az első 16 nyílású 704 m-es "A" hídon a pálya egyenes vonalvezetésű, majd
egy átmeneti íves 77 m-es két nyílású "B" híd következik, amihez harmadikként kapcsolódik a 614 m-es 14 nyílású "C" híd amin a pálya 2400 m sugarú jobb ívet rajzol le. A hídon a pálya 11 ezrelékes emelkedése középen 17000 m sugarú domború ívvel csatlakozik a 6 ezrelékes emelkedésű szakaszhoz.
A vasúti forgalom 2000 decemberében indult meg. Az alagút kapuzata felett készült képen a 9564-es számú személyvonat látható amint érkezett Zalaegerszegről 2005.08.31-én. Akik szép panorámából szeretnék a vonatokat fotózni, azoknak különösen ajánlom ezt a helyet.
Zala-híd, Andráshida
Egy a közeljövőben megszűnő vasúti híddal találkozhatunk még Bagod és Andráshida között a 25-ös számú vasútvonalon a Zala folyó felett. A pálya új nyomvonalra kerülése miatt, melynek építése jelenleg folyamatban van, a képen látható három nyílású egyenként 15 m támaszközű 1955-ben épült
híd funkcióját fogja veszteni. Helyette a közelben az új nyomvonalon mederkorrekcióval egy időben egy 80 m hosszú 5 nyílású vasbeton hidat fognak beépíteni a folyó áthidalására.
Zala-híd, Zalaegerszeg (az új delta vágányon)
A legújabb egyben érdekes műtárgy a Zala felett Zalaegerszegnél a 2003 májusában forgalomba helyezett új deltavágány 17+84 hm szelvényében található.
A rácsos felszerkezet a 100 km/h-ás menetsebesség biztosítása miatt 600m sugarú ívet rajzol le, az EDILON 60 rendszerű vasúti felépítmény pedig 96 mm-el van túlemelve. A vízügy előírta a legalább 90 m széles merőleges szabad nyílást, amit a híd 3 nyílása biztosít 28,37+37,98+23,99 m hosszban.
Érdekessége még a hídnak a ferde közbenső alátámasztása. A párhuzamos övű rácsos tartó nyitott, kivéve a támaszok fölött, ahol a zárt keresztmetszetet a ferde támaszok miatti csavarás felvétele, a magasabb főtartót a többtámaszúságából a támaszok fölötti nagyobb igénybevételek indokolták.
A gyári illesztések hegesztettek, a helyszíniek a gerinclemezeknél NF csavarosak, az öveknél hegesztettek. A gyártás 2002 augusztusában a hídközépre kerülő darabokkal kezdődött, és novemberben a járdaelemek és a sínvályúk elkészítésével zárult. A 25 keretállásból álló híd 5 darab, 5 mező hosszú
gyártási szakaszban készült. A szerelés hídközépen, a Zala fölötti szakaszon kezdődött, és két irányban a két hídfő felé haladt. A maximálisan 40 t tömegű szerelési egységeket egy nagy teherbírású lánctalpas daru egyedül mozgatta. Második darura csupán a meder fölötti egyik elem elhelyezésekor volt szükség.
A gyártástól kezdődően 10 hónap alatt forgalomba is helyezett híd építése 2,35 millió eurót emésztett fel.
Zala-híd, Zalaegerszeg
Zalaszentiván és Zalaegerszeg között a 25-ös számú vasútvonalon a 392-es szelvénynél található a Zala-híd. A középső 30 m-es mederszerkezet 2002-ben került beépítésre, mivel a régi íves rácsos felszerkezet megrongálódott.
Hozzá a folyó két partja felől egy-egy 1949-ben épült egyenként 15 m-es ártéri híd kapcsolódik.
Zala-híd, Zalaszentiván
Zalaszentiván alatt Alsónemesapáti felé az 1474-es szelvénynél található a 17-es számú vasútvonalon Zala-híd. A bal part felől 5, a jobb part felől 1 ártári teknőhíd kapcsolódik egyenként 15 m-es hosszal a 22,50 m-es acélszerkezetű mederhídhoz.
A híd 1967-ben létesült, amikor Zalaszentivánon négyirányú korrekciót hajtottak végre, és az új Nagykanizsa felé vezető nyomvonalon a folyó felett szükségessé vált a létesítése.
Zala-híd, Fenékpuszta
Balatonszentgyörgy és Keszthely között a 30b számú vasútvonalon Fenékpuszta mh-től nem messze található az 1950-ben épült 40 m nyílású rácsos híd a Zala folyó felett.
Forrás: Vasúti hidak a Budapesti Igazgatóság területén. (Szerk.: Vörös József, Legeza István, Kis Sándor)
Fejezetek az Északnyugat-magyarországi vasúti hídépítés történetéből a MÁV szombathelyi Üzletigazgatóság területén 1846-1946 (Felelős kiadó: Rege Béla)
Sínek Világa szakmai folyóirat, és a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság hídtervtára.