(szerzői változat)
A Tisza jobb parti mellékfolyóinak a vasúti hídjait bemutató sorozatunkban a Sajó folyó felett lévő műtárgyakat vesszük sorra ebben a részben.
A Sajó folyó Szlovákia felől érkezik hazánkba, és hét vasútvonalat keresztez, amíg a Tiszába befejezi útját. Az első híd a folyón Miskolc-Bánréve-Ózd közötti 92-es számú vasútvonalon található Bánrévénél.
Sajó-híd, Bánréve
Az itt épült első szerkezet a vasútvonal építésekor 1887-ben készült el, ami egy négynyílású fahíd volt. A fahidat 1912-ben átépítették 21+41 m támaszközű, rácsos, alsópályás acélhíddá. Ezt a hidat 5 x 17 tonna ideális mozdonyterhelésre méreteztek.
A II. világháborús események folytán a hidat felrobbantották, de csekély sérülése miatt a szerkezet megerősítése után újra forgalomba helyezhető volt, és 5 x 18 tonnás terhelésre megfelelt a szerkezet. A Sajó folyón a nagy árvizek levonulása miatt 1960-ban árvízvédelmi töltések épültek. Ekkor a töltések közötti vonalrészt 1,5 m-rel megemelték, és még három vasbeton teknőhidat építettek az árterületre.
A vasútvonalon jelentkező nagy forgalom, és a nagy terhelés erősen igénybe vette a hidat, a hossztartókban fáradási repedések keletkeztek, valamint a vonal villamosítása is elő volt irányozva, amely esetben a híd nem felelt volna meg az ekkor szükséges űrszelvénynek. Ezért épült fel az 1987 októberében átadott alsópályás, oszlop nélküli szimmetrikus rácsozású, kéttámaszú acélszerkezet, ami a 60 m-es nyílásával a legnagyobb kéttámaszú híd a Miskolci Igazgatóság területén.
A próbaterhelést 3 db M62 sorozatú Szergej becenevű mozdonnyal végezték el.
Sajó-híd, Putnok
A kétnyílású egyenként 24,71 m-es hídszerkezetet 1965-ben helyezték forgalomba a 87-es számú Eger-Szilvásvárad-Putnok közötti vasútvonalon. A szerkezeteknek közös pillére van a mellette található közúti híddal.
Sajó-ártéri híd, Putnok
ESB-16 elemekből épült 57 m hosszú Sajó-ártéri vasúti híd, amely nélkül le kellett volna zárni az Eger-Putnok vasútvonal egy szakaszát a régi szerkezet leromlott állapota miatt.
Sajó-híd, Vadna
A Miskolc-Bánréve-Ózd közötti 92-es számú vasútvonalon található. Az 50 méter nyílású szerkezetet 1953-ban helyezték forgalomba.
Sajó-híd, Kazincbarcika I.
A híd a 95-ös számú Kazincbarcika-Rudabánya közötti vasútvonalon található. Az 1961-ben épült háromnyílású szerkezet egy-egy 13,60 m nyílású ártéri szerkezetből és egy 30,65 m nyílású mederhídból áll.
Sajó-híd, Kazincbarcika II.
A Rudabányára vezető vasútvonalból egy deltavágány ágazott ki a Kazincbarcikáról a fővonallal párhuzamosan a Berentére vezető vágányba. A folyó felett 1954-ben építették a 30 méter nyílású rácsos szerkezetű mederhidat, amihez két oldalról egyenként 15-15 méter nyílású ártéri hidak kapcsolódnak. A deltavágányon a vasúti forgalom megszűnt, a vágányt elbontották, a híd a közeljövőben szintén elbontásra fog kerülni.
Sajó-híd, Sajóecseg
A sajóecsegi Sajó-híd története kapcsán ismét vándorhidakkal találkozunk. A 94-es számú Tornanádaska-Sajóecseg vasútvonal építése során 1896-ban épült a folyó felett egy 10 x 10 m nyílású közös közúti-vasúti fahíd. A szerkezetet 1913-ban háromnyílásúvá építettek át, amit 1944-ben felrobbantottak.
Ideiglenesen a régi híd mellé vágányugrással egy 10 x 10 m-es szerkezet épült. Az ideiglenes híd helyére a közúti forgalom leválasztásával 1960-ban építettek új szerkezetet. A középső 48,96 m támaszközű rácsos főtartójú, alsó pályás folytvas anyagú szerkezet 1903-ban épült, és lett forgalomba helyezve Magyarcsanádnál a Maros folyó felett.
A hídon csak 1919-ig volt vasúti forgalom, ezért a háborús cselekmények sem okoztak benne kárt. A háromnyílású hidat 1956-ban bontották el, és * két szerkezete a Zagyva folyó felett közúti hídként lett beépítve, míg egy 61,20 m támaszközű szerkezet került Sajóecsegre. Mivel a támaszköz itt kisebb, ezért azt megrövidítették úgy, hogy a két középső keretállást kivágták. A mederhídhoz két irányból 1-1 egyenként 25,8-25,8 m támaszközű ártéri gerinclemezes, felsőpályás szegecselt acélhíd kapcsolódik.
A hidak főtartói 1945-ben a Budapesti Déli Összekötő vasúti híd provizóriumához készültek, és kerültek beépítésre, eredetileg két övlemezzel 23 m-es támaszközre. Az új Duna híd építése miatt kikerülő tartókat meghosszabbítva 1949-ben építették be a felsőzsolcai félállandó jellegű Sajó-híd provizóriumába. Felsőzsolcánál 1958-59 között új vasúti híd került beépítésre, így az innen is kikerülő szerkezetek a főtartók megerősítése után kerültek a jelenlegi helyükre Sajóecsegre.
Sajó-híd, Felsőzsolca
A felsőzsolcai Sajó hidat 1959. szeptember 1.-én helyezték forgalomba a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely közötti 80-as számú vasútvonalon. A mederhíd 36,11 m nyílású kéttámaszú, alsópályás, szimmetrikus-oszloposrácsozású, nyitott acélszerkezetű. Hozzá kapcsolódik a két azonos kialakítású 24,71 és 24,55 m nyílású ártéri hidak
(Felhasznált irodalom: Vasúti hidak a Miskolci Igazgatóság területén. (Szerk.: Karácsony Tamás) * MÁV Rt. Vezérigazgatóság hídtervtára.)
* Az írásban említett két Zagyva-híd nem vasúti-híd volt korábban a Maros folyón, hanem közúti. Az említett magyarcsanádi vasúti híd közelében volt a közúti híd is, ami hasonlóképpen maradt meg, és a 3 nyílású rácsos felszerkezetből került 1-1 az említett helyekre a Zagyva folyó felett. Képeket erről a közút albumban találni. Így továbbra is kérdéses, hogy a 3 nyílású vasúti híd másik két rácsos felszerkezete hová került? Lehetségesnek tartom, hogy államközi megállapodás alapján a Romániába került beépítésre.
A régi Maros folyó feletti vasúti hídról ide kattintva válik láthatóvá egy vázlatrajz (1,5 MB).
