Megjelent publikációim

Indóház Vasúti Magazin II/11. Vasúti műtárgyak Magyarországon, 6. rész


(internetes átszerkesztett változat)

Hidak a Kapos és a Sió felett

A Rába és a Zala után a Dunántúl másik két jelentősebb vízfolyásával, a Kapos és a Sió-csatorna vasúti hídjaival ismertetjük meg az olvasót.

A Kapos folyó Kaposvártól 20 km-re dél-nyugatra ered, és a Sió csatornában Tolnanémedinél fejezi be útját, miközben 7 vasútvonalat keresztez.

Kapos-híd, dombóvári deltavágányon.
Dombóváron a delta vágányon található szimmetrikus rácsozású alsópályás hidat 1971-ben helyezték forgalomba. A 237 tonna acélanyag 36 m hosszú.

Kapos hidak, Dombóvár
Dombóvár után a Pécsre és a Bátaszékre vezető vasútvonal felet egy-egy 24,40 m nyílású szerkezet található, ami 1963 és 1977-ben épült.

Kapos-híd, Döbrököz-Dombóvár között
Döbrököz és Dombóvár állomás között a 40-es számú vasútvonalon található a rácsos szerkezetű szegecskötésű 44 m nyílású hídszerkezet, mely 1957-ben épült.

Kapos-híd, Keszőhidegkút-Gyönknél
A 48-as számú Keszőhidegkút-Gyönk és Tamási közötti vasútvonal felett található Kapos híd 1956-ban épült. A három nyílású 16,54+17,07+16,54 m-es szerkezetet 1991-ben erősítették meg.

Kapos-híd, Pincehely
A 40-es számú vasútvonalon Pincehelynél a Kapos folyó felett található rácsos szerkezetű szegecskötéses híd 37 m nyílású, és 1957-ben épült.

Kapos-híd, Tolnanémedi
Tolnanémedinél a 40-es számú vasútvonalon található az 1952-ben épült 40 m nyílású rácsos híd a Kapos felett.

Jelen részünkben kiemelten a Sió csatornával foglalkozunk.

A Siófok-Gemenc között vezető csatorna a balatoni vízszintet szabályozza és vízi összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között. Útja közben 5 vasútvonalat keresztez, amiből a 49-es számú vasútvonalon a vasúti forgalom már megszűnt, csak a híd torzója látható még. A Sió csatorna hídjainak történetében szoros kapcsolódást lehet felfedezni. Eddig ismertetett hidak közül egy kiemelt korú híddal találkozhatunk Siójutnál a 35-ös számú vasútvonal felett. A hídtörténet még a XIX. század végén kezdődött Budapesten az esztergomi vasútvonal építésével. Az Újpesti vasúti hídhoz kapcsolódóan a Váci út felett egy kéttámaszú alsópályás rácsos acél hídszerkezet került beépítésre és 1896 november 3-án forgalomba helyezve a vasútvonal Bp. Nyugati-Óbuda szakaszával egyetemben. A II. Világháború hadi cselekményei folytán 1944-ben az Újpesti Duna híd megrongálódott, így a vasútvonalon a forgalom leállt, és nem is tudott újra indulni csak 1955-ben az újjáépítés után. A Váci út feletti szerkezetet 1952-ben az átépítéskor kibontották, hogy új helyére Siójutra szállítsák, hogy a 35-ös számú vasútvonal Sió csatorna feletti áthidalásának célját szolgálja. A hidat 1926 után ekkor ismét folytacéllal megerősítettek, majd 1957 december 13-án 2 db 376-os sorozatú gőzmozdony próbaterhelése után helyeztek forgalom alá. A 37,35 m támaszközű felszerkezet az idén 110 éves életkorával kiemelkedik hazánk hídállományából, eleddig nem találkoztam ilyen koros rácsos acélszerkezettel hazánk vasútjain, aminek egyik sajnálatos oka a hadi cselekmények miatti rongálódások és megsemmisülések. Így méltán ünnepnap mind az idei év, és az újjászületés 50. éves évfordulója jövőre ennél a hídnál.

Tovább haladva Simontornyánál ismét kapcsolódást találunk Budapesttel, és az Újpesti Duna híddal. A 7 parabola alakú oszlopos rácsozású felszerkezetek a már említett esztergomi vasútvonal első szakaszának átadásával került forgalom alá a Duna folyó felett. Az Óbudai első nyílást 1944 augusztusában több légitámadás érte, ami folytán a szerkezet megrongálódott, majd december végén a visszavonuló Német csapatok Pest irányából 5 nyílást robbantottak fel. A hadi cselekmények befejeztével egy épen marad nyílást az Óbuda felöl számolt másodikat elbontották, és Simontornyára szállították. Majd 1953-54-ben az eredetileg 92 m támaszközű 10 oszlop-mezős szerkezet középső oszlopát kivágva a szerkezet 9 oszlop-mezőre és 82,80 méterre rövidítve alkalmas volt arra, hogy a Sió feletti áthidalásra szolgáljon a 40-es számú Budapest-Pécs vasútvonalon. A híd korossága, és a felső vezeték rendszer kényszerű nem megfelelő űrszelvényi magassága miatt a felszerkezetet 104 évnyi vasúti szolgálata után 2000-ben elbontották (Gelencsér István készítette képen még az elbontás előtti nyáron látható a híd a pécsi IC-vel). A 400 tonnás új felszerkezet ortotróp pályalemezes alsópályás hegesztett rácsos felszerkezet felső szélrácssal, amit a helyszínen NF csavarkötéssel szereltek össze, majd toltak be a régi híd helyére. A pálya EDILON rendszerű rugalmas ágyazatú, közvetlen sínleerősítésű. Az új hidat 2000. november 11-én adták át a forgalomnak, és a csatlakozó pálya korrekciójával lehetővé vált a sebesség 120 km/h-ra történő megemelése.

Az új hídszerkezet pedig kapcsolható a szekszárdi Sió-hídhoz ami 46-os számú vasútvonal felett található. A vasútvonal 1981-ben kezdődött korszerűsítése szükségessé tette az ekkor itt található már 118 éves rácsos szerkezet cseréjét. Az új hídszerkezet 52 m támaszközű, és szerkezete hasonló a Simontornyál találhatóval, egyedüli különbözősége a felső keresztkötések és a szélrács hiánya. Itt alkalmazták először az EDILON rendszerű pálya átvezetéséhez kifejlesztett sín-dilatációs készüléket. A 230 tonnás hidat a próbaterhelés után 2000. augusztus 5-én helyezték forgalomba.

Siófoki Sió-híd a 30-as számú vasútvonalon 1989-ben lett forgalomba helyezve. Az alsópályás kéttámaszú gerinclemezes híd 31,24 m hosszú.

Mezőkomáromnál található az 1968-ban épült 26,11+9,44 m nyílású provizórium megmaradt torzója a Sió felett, mivel a Dombóvárt Lepsénnyel összekötő 49-es számú vasútvonalon a forgalom megszűnt.

Forrás: Vasúti hidak a Budapesti Igazgatóság területén. Szerk.: Vörös József, Legeza István, Kis Sándor; MÁV Vasútépítési és pályafenntartási almanach 2000. Szerk.: dr. Horváth Ferenc; Sínek Világa szakmai folyóirat, valamint a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság hídtervtára.



Minden jog fentartva © Pulisch József, szerző

VISSZA