Az Alföldi rónaságban nem voltam fotósvonaton, így kimondottan kuriózum volt ez a májusi program, mely egyben a bezárt vicinálisok felkeresését is jelentette. Az útvonal a Budapest-Nyugati pályaudvarról indult és a 142-es számú vasútvonalon vezetett Lajosomizsén át Kecskemét alsó pu-ig. Itt irányt váltottunk, és a számomra is meglepetést okozóan szép 152-es számú vasútvonalon haladtunk Fülöpszállásig. Ezen a vicinálison még nem utaztam, így a 2007 tavaszi bezárása óta most adódott erre lehetőség. Fülöpszálláson megint irányváltás, majd Kiskőrösnél, Petőfi szülővárosánál elhagytuk a kelebiai vasúti fővonalat, hogy egy újabb, szintén még 2007 tavaszán a személyszállítástól "megszabadított" vasútvonalra kanyarodjunk és Kalocsára, a hazai piros paprika hazájába jussunk el. Majd a fotózást, és persze a jó májusi aranyat érő záport követően ismét útra keltünk, hogy Kiskőrösön keresztül a Budapest-Nyugati pu-ra érkezzünk meg mai uticélunk végeztével. Az időjárás igazi májusi volt, benne a kánikula, és a felhőszakadás, így az úton mindenki megtalálhatta a maga időjárási ízlésének megfelelő égi hátteret. Az út végén elmondhattam, hogy ismét sikerült egy más szemszögből is megmutatni a hazai vicinálist, és azt, hogy az Alföldön is lehet jó fotótémákat találni, hisz nem kell más hozzá, csak vonat legyen.
A májusi bezárt vicinális vonalak felkeresése folytatódott volna ősszel is, de mind a 13-as számú Környe-Veszprémvarsány, mind a 27-es számú Hajmáskér-Lepsény vasútvonalon a rongálások miatt a vonattal történő utazás meghiúsult, így a Bakony, mint fő programot megtartva jött az, hogy Budapest Nyugati pu-ról indulva Székesfehérvár-Veszprém útvonalon a festői szépségű, és hazánk műtárgyai terén is hegyi vasútnak számító 11-es számú vasútvonalon indultunk el Győr felé. Persze a személyszállításra nem használt mellékvonal nem maradhatott ki, így Zircnél betértünk Dudarbányára, majd még a fotósvonatot a Pannonhalmi apátság a vonat hátterébe komponálása tetézte a lenyugvó nap fényjátékában, hogy ezt követően már besötétedve az 1-es számú vasúti fővonalon térjünk vissza a kiinduló állomásunkra Budapestre. Az idő nagyon kegyes volt, és az őszi színekben pompázó Bakony lenyűgöző látványt nyújtott ezen a remek úton.
