A Dunakanyar menti Vác-Szob-Párkány (Stúrovo) közötti vaspálya a Pest-Vác vasútvonal folytatásaként 1850. december 16-án helyezték forgalom alá.
Elsőként a Szob-Márianosztra kisvasút képsorai láthatóak 1-7. kép, mely 760 mm nyomtávú kisvasúton ismét megindult az újjáépítést követőne a személyforgalom. Bővebben a kisvasútról az alábbi oldalon lehet olvasni: >Klikk<
A Szobnál az Ipoly folyó felett elsőként fahidat építettek, melyet 1859-ben háromnyílású vashíddá építettek át, és annak ellenére, hogy a második vágányt csak 1872 és 1885 között építették meg, a híd már eleve kétvágány átvezetésére épült meg.
A vashíd 1900-ig volt forgalomba, amikor vágányonként külön-külön 3 nyílású rácsos szerkezetű, alsópályás acélhíd került beépítésre, mely a II. világháborúig szolgálta a vasúti forgalom folyó feletti átvezetését, amikor is az összes szerkezetét felrobbantották.
A háború után 1947/48-ban a hidat helyreállították. A bal és a jobb vágányt külön-külön 3-3, 44,59+58,82+44,59 m nyílású szerkezet vezeti át az Ipoly felett. A szerkezetek alsópályás, párhuzamos, kétfalú, szimmetrikus rácsozású acél főtartókkal készültek, gerinclemezes szegecselt hossz- és kereszttartókkal. A terhek továbbítására csuklós és hengeres sarukat alkalmaztak.
Határhíd lévén a két ország közötti egyezség értelmében a jobb vágány a Szlovák, a bal vágány a MÁV kezelésébe került. 8-27. képek.
A Vác-Szob vasútvonal a Duna bal partján haladó magastöltését szakítja meg a Szob község keleti végén létesült ötnyílású boltozatos vasúti híd. Az eredetileg egyvágányúra tervezett, Szobi patakot átívelő hidat az idők folyamán 5,40 m falszélességről 8,60 m falszélességre és kétvágányúra építették át. Nyílásbeosztása a középső nyílás esetében 9,52 m, illetve a két-két szélső nyílás esetében 5,70 - 5,70 m.
A híd 1932-ben történt átépítése során is megtartotta nyílásméreteit, boltozatait vasalt betonból úgy építették újra, hogy a boltívek válla és záradéka minden nyílásban egy magasságba esik, nyílásmagasság: 2,85 m. A boltívek közeit terméskő falazattal töltötték ki.
A híd romló műszaki állapotára tekintettel 2000-ben, a híd 150 éves korára felújították. Az ötnyílású hídszerkezet vasaltbeton boltozatainak tervszerinti megerősítése nyílásonként, a monolit U keretelemekre támaszkodó előregyártott vasbeton dongaelemek beépítésével valósult meg, a régi és az új boltív közötti hézag kiinjektálásával. 30-35. kép.
Zebegénynél áll Magyarország jelenlegi legnagyobb és leghosszabb boltozatos vasúti hídja, a maga 75 méteres hosszával. A viadukt félköríves téglaboltozatot, a pilléreken, a hídfőkön, és a boltzáradékon szépen faragott kőelemekkel építették meg, melyek a Duna felöli homlokzatot díszítik. A hidat még a Millenium előtt kétvágányúvá alakították át.
A szélesítést a hegy felőli oldalon hajtották végre, a Duna felőli részt érintetlenül hagyták. A viadukt 1990-es évek közepén átépítésre került, melynek során a szerkezetet megszélesítették, és a III. és a IV. pillér között folyó Malom-patak medrének a korrekcióját is elvégezték. 38-45. kép.